A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Ige. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Ige. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. november 9., szerda

A születés

Olyan hatalmas Uram van, és olyan csodán vezetett keresztül, amelyet feltétlenül meg kell örökitsek...

A Márk születése előtt éppen az Ézsaiás könyvét olvastam. Nem is tudtam (régen olvastam már igy részről részre), hogy ennyi igéret van benne.
Gondolataim leginkább a szülés körül forogtak. A  babát hamarabb vártam a kelleténél, mivel Priszcilla is hamarabb jött, pedig az orvos mondta, hogy nem feltétlenül fog Márk is hamarabb jönni. Mindenki mondta, hogy fiú, és a fiúk később jönnek...de én akkor is már szerettem volna, ha megszabadulnék az óriás hasamtól. Főleg a legutolsó napok már nagyon nehezek voltak...
És közben a reggeli csendességekben az Úr folyton bátoritott, igéretekkel látott el...

Ézsaiás 12:2 Isten az én szabaditóm, bizom és nem rettegek, mert erőm és énekem az Úr, megszabaditott engem.
Ézs. 25:9 Itt van a mi Istenünk, benne reménykedünk, hogy megszabadit minket. Itt van az Úr, benne reménykedünk, vigadjunk és örüljünk szabaditásának!
Ézs 27:3 Én, az Úr vagyok az őrizője
Ézs 27:5 De aki az én oltalmamra bizza magát, béküljön meg velem
Ézs 29:17 Már csak kevés idő van hátra
Ézs 29:23 ...mert ha gyermekei meglátják kezem munkáját, szentnek vallják nevemet
Ézs 29:19 Újra örömüket lelik az alázatosok az Úrban, vigadnak a szegény emberek Izráel szentje előtt.
Ézs 30:15 ...a béke és a bizalom erőt adna nektek...
Ézs 35:4 Legyetek erősek, ne féljetek!...jön Istenetek...és megszabadit benneteket!
Ézs 37:6 Ne ijedj meg azoktól a beszédektől, amelyeket hallottál...
Ézs 37:35 Pajzsa leszek ennek a városnak, és megszabaditom, önmagamért és szolgámért, Dávidért.
Ézs 38:20 Megszabadit engem az Úr, ezért pengessük a lantot életünk minden napján az Úr házában
Ézs 40:29-31 Erőt ad a megfáradtnak, és az erőtlent nagyon erőssé teszi. Elfáradnak és ellankadnak az ifjak, még a legkiválóbbak is megbotlananak. De akik az Úrban biznak erejük megújul, szárnyra kelnek mint a sasok, futnak és nem lankadnak meg, járnak és nem fáradnak el.
Ézs 41:9-10, 13, 14, 16 Kiválasztottalak, nem vetlek meg! Ne félj, mert én veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok Istened! Megerősitlek és meg is segitlek, sőt, győzelmes jobbommal támogatlak...erősen fogm jobb kezedet...ne félj, én megsegitlek...ne félj, férgecske Jákób, maroknyi Izráel, én megsegitlek - igy szól az Úr, a te megváltód, Izráel Szentje -...Te pedig ujjongani fogsz az Úrban, dicsekedni fogsz Izráel Szentjével...

Ézs 43:1-2 Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólitottalak, enyém vagy. Ha vizen kelsz át, én veled vagyok, és ha folyókon, azok nem sodornak el. Ha tűzben jársz, nem perzselődsz meg, a láng nem éget meg.
Ézs 43:12 Én mondtam meg, hogy megszabaditalak, én hirdettem, nem valamelyik idegen isten...
Ézs 44: 3-5 Lelkemet árasztom utódaidra, áldásomat sarjadékaidra. Növekednek, mint fű a viz mellett, mint csatornák mentén a fűzfák. Egyik ezt mondja majd: Én az Úré vagyok! A másik Jákób nevére hivatkozik. A harmadik a kezébe irja: Az Úré vagyok, és dicsekedve emliti Izráel nevét.
Ézs 49:4 de az Úrnál van az én ügyem!
Ézs 49:15-16 Megfeledkezik-e csecsemőjéről az anya, nem könyörül-e méhe gyermekén? Ha mások megfeledkeznének is, én nem feledkezem meg rólad. Ime, tenyerembe véstelek be, szüntelen előttem vannak falaid!
Ézs 50:2 Olyan rövid már a kezem, hogy nem tud megváltani? Nincs már annyi erőm, hogy megmentselek?
Ézs 51:5 Közel van igazságom, jön már szabaditásom
Ézs 53:4-5 Pedig a mi betegségeinket viselte, a mi fájdalmainkat hordozta. Mi meg azt gondoltuk, hogy Isten csapása súlyteotta és kinozta. Pedig a mi vétkeink miatt kapott sebeket, a mi bűneink miatt törtét össze. Ő bűnhődött, hogy nekünk békességünk legyen, az ő sebei árán gyógyultunk meg.
Ézs 54:10 Mert a hegyek megszünhetnek, a halmok meginoghatnak, de hozzád való hűségem nem szűnik meg, és békességem szövetsége nem inog me - mondja könyörülő Urad.
Ézs 58:11 az Úr vezet majd szüntelen, kopár földön is jól tart téged. Csontjaidat megerősiti, olyan leszel mint a jól öntözött kert, mint a forrás amelyből nem fogy ki a viz (ez volt újévi igém is)
Ézs 66:7 Mielőtt vajúdott, már szült is. Mielőtt rájött a fájdalom, fiút hozott a világra.

Most meg az igék alapján leirom a szülést is részletesen. 
Hétfőn reggel be kellett menjek vizsgálatra, és én azt hittem, hogy bent is maradok, és Márk hamarosan megszületik. De nem igy volt. Szerda éjszaka viszont elkezdődtek a "halvány" fájások, reggel bementünk a kórházba, és a kérdésemre, hogy na lesz ma valami? azt válaszolta a doki, hogy mi az, hogy ma? Délig meg kell legyen! Ez volt 10 órakor...Nahát, ez nagyszerű mondom. Aztán adtak két adag kálciumot, és a bába kiment a szobából...a második kálcium után azt hittem ott rögtön meg akar születni a kis Herceg. De hát nem úgy megy ám, végigvonszoltak a folyosón, közben gyorsan hivták a dokit, aki persze foglalt volt, nem vette fel a telefont, nehezen feltápászkodtam a székre, aztán gyorsan kibújt a feje, addigra épp megjött a doki, kicsit nehezebben kijött a válla, a széééééles válla, és igy már kint is volt.... Olyan nagyon sirt, hogy azt mondtam, hogy na ennek aztán férfi hangja van. Na de mit látok, mindenki meg van dermedve, a bába, doki, mindenki a szülőszobában...kérdem minden rendben? Igen mondja a doki. Jól van a baba? Igen...és akkor felemelik és mondják, hogy nézzem meg, hogy milyen fiút csináltam...hát...én láttam, hogy van keze, lába, sir, na, gondolom, én semmit nem látok rajta....mikor mondták, hogy 4300 gramm, akkor kicsit én is kiakadtam, és rájöttem, hogy egy ekkora gyermekre senki nem gondolta, hogy 5 perc alatt jöjjön a világra. Senki nem várta, hogy épp ilyen nagy legyen, habár az egyik takaritónő megjegyezte, mikor meglátta a hasam, hogy az övé is ilyen nagy volt, és 4 kg felett volt a baba...na persze, egyáltalán nem arra gondoltam, hogy nekem is igy lesz...3 héttel a szülés előtt az UH 3 kg-t mutatott...szóval ott mindenki azt hitte, hogy aztán szanaszéjjel repedtem, az egyik bába szerint mint a sárgadinnye....nos, hát ettől kicsit féltem, de tudtam, az Úrnál van minden...aztán kiderült, hogy nem, csak a régi vágás mentén, ugyanis arra már nem volt idő, hogy vágjanak :P...nos, hát ebben is ott volt az Úr keze!!! Első nap nagyon gyenge voltam, és nagyon fájt a hasam...második naptól viszont már sokkal jobban éreztem magam. Ma 3 hetes az "óriás" - igy nevezték el a kórházban, azokban  a napokban nem volt más 4 kg fölötti baba, igy mindenki ismerte - gyönyörű baba, rengeteget eszik, éjszaka keveset van ébren, és sokat mosolyog, most már nem csak az angyaloknak, hanem nekem is, ha beszélek hozzá...jó kis tokája van, és ha azt csikolom, szinte nevet a kis drága :)

Számomra ez a szülés egy hatalmas csoda volt, az igéretek beteljesülése. Valóban velem volt az Úr keze, és megerősitett, megsegitett! Ezért méltó a dicséretre, tisztességre!!! Dicsőség legyen az Ő Nevének!!!

2011. január 10., hétfő

Boldog Új Évet Kívánok!!!

Bízd Újra Életed Krisztura. Ezt is szoktuk kívánni így újévkor...
És ez a legfontosabb, hogy életünk az Úr kezében legyen!!!

Szeretném itt leírni újévi Igéimet, nagyon sokat jelentenek nekem!!!

81 Zsoltár
Vigadjatok a mi erős Istenünk előtt, ujjongjatok Jákób Istene előtt! Kezdjetek zsoltárokba...
Mert Izráelnek szóló rendelkezés ez, Jákób Istenének törvénye.
(Ezt még nem is vettem észre eddig, hogy a dicséret is es rendelkezés, törvény! Az Úr ezt parancsolta!)

Nehémiás 8:10
Ne bánkódjatok, mert az Úr előtt való öröm erőt ad néktek.

Ézsaiás 58:11 (Ez érintett meg a legjobban)
És vezérel téged az Úr szüntelen, megelégíti lelkedet nagy szárazságban is, és csontjaidat megerősíti, és olyan leszel, mint a megrögzött kert, és mint vízforrás, amelynek vize el nem fogy.
(Ez igy lesz ebben az évben, az Úr megadja nekem, mert megígérte. De én hűséges kell legyek Hozzá!!!)

Filippi 2:11
Minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére! (az én életemben is!)


Az ünnepek elteltek, hétköznapok jönnek.....
Visszaesünk a megszokott kerékvágásba...de vajon tanultam-e valamit az Úrtól az ünnepek alatt?

Mária alázata, engedelmessége foglalkoztatott...nem alkudozott az Úrral...
A pásztorokhoz eljött a menyország...angyalSEREG jelent meg nekik...micsoda megtiszteltetés...na és nem a papokhoz mentek...a szegény, lenézett pásztorokhoz....az Úr őket értékelte jobban...lehet nyitottabb volt a szívük...

Na és a bölcsek...hányan is voltak??? :) érdekes, hogy az Úr (Aki az én Uram is) hozzájuk is tudott szólni, és meg tudta értetni velük, hogy merre ne menjenek...csak rajtam áll, hogy az Úr tud-e irányítni engem vagy sem...

Ezek az Igék foglalkoztattak karácsonykor, újévkor...és nyomot hagytak bennem...

Pénteken lesz egy utószilveszterünk, lassan hagyomány lesz belőle, a fiatalok és fiatal házasok lesznek együtt, gyerekek nélkül...adja az Úr, hogy áldott alkalom legyen, ne csak szórakozás, hanem szívünk is táplálkozni tudjon az Igéből

Nemsokára képekkel jelentkezek...

2010. október 25., hétfő

Fogacskák

Priszcillának bújnak a fogai...csak Apával aludt el ma úgy 2 órás nyűgösködés után. Apával bármikor elalszik hamar, de ő kint volt. Amikor bejött együtt lefeküdtek és csend lett... Szerettem volna menni baba-mama körre de igy nem jön össze...majd legközelebb remélem...

A tegnap az imaházban elég jó kislány volt, persze állandóan foglalkozni kellett vele, még igy is beszélgetett elég sokat. Az egyik testvér evangélistának meg prédikátornénak mondja. Egy másik testvérnő meg azt mondta, hogy sajnálni fogja ha megtanul rendesen beszélni, mert a gőgicsélést már nem fogja folytatni...tényleg érdekesen gőgicsél...olyan egyedi...

Ma kapott egy biciklit, és nagyon élvezi, állandóan mondja: tütűűűűű
Bölcsödék listája van most már a kezemben. Valamikor el kell indulni meglátogatni a közelben lévőket, aztán majd beiratni a kis pindurkát...Ha 2 évesen vissza kell menjek dolgozni, nem lesz más választásunk, mint hogy bölcsibe járjon...egyrészt szeretnék itthon lenni vele, másrészt tudom, hogy másképp fejlődik, ha gyerekek között van. És nagyon nagyon szereti a gyerekeket. Repül ki az ölemből, mikor Loiskát meg Damarist meglátja...az imaházban nem tudják mi lelte, mikor bejönnek a kis unokatestvérei :) Ezért úgy gondolom, a bölcsiben is nagyon szeretni fogja...csak a koránkeléssel lesz gond, mint a szüleinek is :)

Szerdán oltásra megyünk, remélem nem fogja nehezen viselni. Amúgy eddig sose volt gond vele oltás után, csak oltás közben orditott annyira, hogy nem birtam vele. Az orvosnőt már ismeri, ahogy a kezét ráteszi, már sir....de valahogy túl leszünk ezen is...

A tegnapi Igékből:
Filippi 1
..."a szeretet egyre inkább gazdagodjon bennetek ismerettel és igazi megértéssel, hogy megitélhessétek mi a helyes, ... és gazdagon teremjétek az igazság gyümölcseit Jézus Krisztus által Isten dicsőségére és magasztalására"
Filippi 2
"Semmit se tegyetek önzésből, se hiú dicsőségvágyból, hanem alázattal különbnek tartsátok egymást magatoknál, és senki se a maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is. Az az indulat legyen bennetek, ami Krisztus Jézusban is megvolt"...és itt leirja, hogy milyen indulat volt Jézusban.
Csodálatos.

2010. október 21., csütörtök

Élek vagy meghaltam?

Róma 6:11
"Ezért tehát ti is azt tartsátok magatokról, hogy meghaltatok a bűnnek, de éltek az Istennek a Krisztus Jézusban."
 Ha meghaltam a bűnnek, akkor az nem uralkodik rajtam, nincs hatással rám, mert egyszerűen nem létezem a számára.
Ha élek az Istennek, akkor Ő uralkodik bennem, Vele vagyok kapcsolatban...Jézus Krisztus által valóban ez az élet az enyém! Ennek az életnek a gyümölcsei látszanak rajtam?

2010. október 19., kedd

Az elmúlt napok eseményei

Szombaton mennyegzőn voltunk...




Az ifjú pár:




Az Úr áldja meg őket gazdagon az Ő jóságával...



A tegnap este ifi volt nálunk...
Volt szülinap is, éneklés is, zsoltárokat olvastunk, beszélgettünk...
 zenészeink

 az augusztusi, szeptemberi ünnepeltjeink...

 zongoratorta (nem igy képzeltem, de igy sikerült...:( )

a recept Kiskuktától a Gesztenyetorta receptje, egy kicsit másképp....

 Immánuel mindenesetre nagyon dicsérte, de a többiek is...gondolom csak finom volt...már csak volt...:)

Az Úr áldja meg az ünnepelteket....12, 20, 21, 30-as Zsoltárok voltak felolvasva....Ennyi évesek az ünnepeltek :) Mindegyikükre ráillett a Zsoltár, de egyikőjükre se annyira, mint Immánuelre:

"Magasztallak Uram, hogy felemeltél engem, és nem engedted, hogy ellenségeim örüljenek rajtam. Uram, Istenem, hozzád kiáltottam, és te meggyógyitottál engem. Uram, felhoztad a Seolból az én lelkemet, fölélesztettél a sirbaszllók közül. Zengedezzetek az Úrnak ti hivei! Dicsőitsétek szent emlékezetét. Mert csak pillanatig tart haragja, de élethossziglan jóakarata, este bánat száll be hozzánk, reggelre öröm. Azt mondtam azért én jó állapotomban: nem rendülhetek meg soha. Uram, jókedvedből erősséget állitottál föl hegyemre, de elrejtéd orcádat és megroskadtam.......Siralmamat vigságra forditottad, leoldoztad gyászruhámat, körülöveztél örömmel. Hogy zengjen néked és el ne hallgasson felőled a dicséret: Uram, én Istenem, örökké dicsőitlek téged."

Mintha neki irták volna! Mindenért az Úré a dicsőség!!!

2010. augusztus 29., vasárnap

Hála

hála, hála, hála...legelőször Istennek azért, mert nem enged feljebb kisertetnünk, mint amennyit elszenvedhetünk.
Egy adott pillanatban úgy éreztem már, hogy tovább nem birom, és akkor olyan történt, amire egyáltalán nem számitottam...Immánuel kómába esett. Amikor úgy éreztem, hogy teljesen az erőm végére jutottam, akkor Immánuel kómába esett.........és jött az Úr, és percről percre, óráról órára, nappalról éjszakára, éjszakáról nappalra erőt adott. Minden lépéshez, minden kérdéshez, amit Immánuel feltett, minden pillanathoz, amikor félrebeszélt, amikor sirt, amikor mosolygott....az Úr erőt adott, hogy tudjak vele sirni, vele örülni...Az Úr erőt adott, hogy mikor hazajöttem, Priszcillával játszani tudjak, beszélgetni vele, ha nem is annyit, amennyit ő szeretett volna, de egy keveset legalább.
Hála a sok imáért, amit testvéreink elmondtak érettünk. Hiszem, hogy nem hullanak a porba. Hiszem, hogy meghallgattatásra találtak...
Aki nem tudná, mi történik, és olvassa a blogot: Immánuelt cukorbetegnem nyilvánitották 2009 decemberében. Februárig inzulinnal kordában tarotta a cukorszinteket, de hittel ráálltt az Igére, hogy ő meggyógyult, és felmondott az inzulinnal. Két hónapig, mint egy egészséges embernek, jó cukorszintjei voltak, de április végétől kezdett felborulni minden. Kezdtek magasabb cukorszintjei lenni, kezdett megint rohamosan fogyni (aki ismeri, az tudja, hogy addig is nagyon sovány volt). Júniusban már a cukormérő gép nem mutatta ki a cukorszintet, annyira magas volt. (a 600-at még kimutatja). Aztán július végétől nagyon romlott az állapota, az étvágya elment, az ereje elhagyta, és folyadékot sem ivott annyit, mint azelőtt (6 litert is megivott naponta). A helyzet eldurvult, de ő kitarott a hite mellett, hogy az Úr őt meggyógyitotta, és nem akart orvoshoz folyamodni. Augusztus 22-én éjszaka kómába esett, kihivtuk a mentőt, és a beleegyezésemmel inzulint adtak neki, hogy a 850-es cukorszintjét levigyék. Teljesen ki volt száradva, literszámra nyomták bele a vizet. Kb 4-5 órát volt kómában, de utána is sokszor nem volt magánál, rengetegszer kellett elmondani neki, hogy hol van, miért került oda, mi történik vele. Ez egy hete történt. Most már, hála az Úrnak, erősödött, már kb 10 kilót hizott, és ha le is vannak gyengülve az idegei, akkor is, magánál van, értelmesen gondolkozik, és ami a legfontosabb, hogy az Úr akaratát keresi, az Úrban való hitét nem veszitette el. Dicsőség az Úrnak.

Közben Prisz sokat fejlődött, kiscipőket nőtt ki, a sonkák a lábán jó ráncosak :)
Gagyog, rengeteget gagyog, és nagyon gyorsan beszél. Áll, még nem egyedül, de pár másodpercre magában is megáll az ágy mellett. Hizeleg, hisztizik, kipróbálja a türelmemet...egyedül eszik virslit, kenyeret, meg amit még lehet kézzel...táncol, ha énekelek, vagy ha zene megy...játszik...rengeteget játszik egyedül a játékaival, de igényli azt is, hogy együtt szátsszunk, hogy meggyurjam, hogy dobigáljam...és..hiányzik neki Apa.....hiányzik...

Isten soha nem hazudik. Ha azt mondta Immánuelnek, hogy meggyógyitja, akkor meggyógyitja. Csak ne akarjuk mi megszabni Neki, hogy Ő milyen módon dolgozzon!!! Sokszor vannak elképzeléseink, és úgy gondoljuk, hogy úgy lenne a legjobb, ahogy mi terveztük, ahogy mi gondoltuk. De az a legfontosabb, hogy minden úgy történjen, ahogy Isten előre kitervezte, kigondolta. Bölcs Istenünk van...Legyünk mi is bölcsek, és engedjük, hogy Ő úgy munkálkodjon bennünk, ahogy Ő jónak látja!!!
Sok áldást...és bölcsességet az Úrtól...erre a hétre is...

2010. augusztus 5., csütörtök

Tűzpróba...

az biztos, hogy most nagyon heves a tűz...a sátán is tudja, hogy nem sok ideje van hátra a harcban, és hogy vesziteni fog, ezért mindent megtesz annak érdekében, hogy ne igy legyen. Pedig ő már le van győzve...
A próbáról van szó, amin most megyünk keresztül egész családunkkal.
Immánuel cukorbetegsége, amiből csodálatosan meggyógyult, 3 hónapja kiújult, és mivel őt úgy vezette az Úr, hogy hit által gyógyult meg, továbbra is olyan vezetéseink voltak, hogy hit által küzdjük meg ezt a harcot, nem inzulinnal. Ezért nem tért vissza inzulinra, hanem lépésről lépésre vezetett az Úr, sok mindent lecsiszolt róla, lecsiszolt rólam ez idő alatt. Persze, sokan mondják, hogy inzulinnal nagyon egyszerű volna az egész, nem lenne próba sem, stb. De nem hallgathatunk ezekre az emberekre, bármennyire szeretnek bennünket, és szeretetből mondját, mert jót akarnak Immánuelnek. De az Úr nekünk mást mondott, azt, hogy hit által küzdjük meg ezt a harcot. És ez nem kicsi dolog. Nap mint nap meg kell küzdjünk a hitetlenséggel, a csüggedéssel. Immánuel a napokban nagyon gyengén volt...Pádison voltunk az elmúlt hétvégén, és ott olyan nagyon legyengült, hogy még most sem pihente ki egészen. Egész nap csak pihen, egy kevesen eszik, aztán megint pihen, nem képes dolgozni, nem tud fent lenni. Evés után újra kell lepihenjen. Nagyon fájt, ahogy ezt végig kellett nézzem egy pár napig most, de hiszem, tudom, hogy nem mehet ez igy már sokáig, mert az ördög már elvesztette a csatát.
A tegnapi igénk: "Nem szégyenül meg többé Jákób, nem sápad el többé az arca...Szentnek vallják Jákób Szentjét.....a tévelygő lelkek észhez térnek, a zúgolódók levonják a tanulságot..." Csodálatos volt ezt átélni...
Ézsaiás 29.
"Lidda és Sáron lakói mind látták őt, és megtértek az Úrhoz....Elterjedt ennek a hire egész Joppéban és sokan hittek az Úrban" Ap.csel. 9.
És még sorolhatnám.
Az Úr bátorit, az Úr segit, támogat...és ez csodálatos..."nem alszik, nem szunnyad a te őriző Pásztorod". 121 Zsoltár.
"A te hited megtartott téged..."
Az Úr olyan kegyelmes, és olyan nagyon szeret bennünket...
"mert akit szeret az Úr, azt megdorgálja, de mint apa a fiát, akit kedvel"...Példabeszédek 3
Oly jó benned bizni Jézus...
Sok áldást...a harcokban van a legtöbb, ha az Úr mellett harcolunk...

2010. június 16., szerda

Újabb csodák házunk körül


Idén nyilik először...nagyon örülök, ha látom, hogy nyilnak a virágaim, a kaktuszoknak viszont külön örülök. Nem tudom meddig fogom tudni tartani őket, de hátha nem azok lesznek kedvenc játékai Priszcillának :)


Ezek virágok a kaktuszon. Még eddig minden évben el voltunk utazva, mikor kinyilt, igy nem tudjuk, hogy milyen kinyilva. Valószinű idén sem látjuk meg :(


Olyan sok virág nőtt a kaktuszra, hogy szegeny növény nem birta a terhet, és nem tudtak rendesen kinyilni a virágjai...


Idén első virág a japánrózsánkon...


Meg sose nőtt ekkora saláta a kertünkben!!!

Hála az Úrnak ezekért a csodákért is! A virágoknak mindig tudok örülni, a saláta pedig...jó nagy adag finom leves lett belőle...

Egy kis friss Ige:
Ma este az imaházban a Józsué 2. részét olvastuk. Józsué két kémet küld Kánaán földjére, Ráháb elrejti őket a király emberei elől, majd egyezséget kötnek. Nagyon megragadott a Ráháb hozzáállása: "Tudom, hogy az Úr néktek adta ezt a földet". Nagy szavak ezek egy parázna asszony szájából!!! Az utolsó vers pedig a kémek beszámolója Józsuénak: "Bizony kezünkbe adta az Úr azt az egész földet..." Nem azt mondták, hogy az a nép nagyon fél tőlünk, és simán legyőzzük őket, nem. Nem a saját erejükre hagyatkoztak! Az Úrban biztak, az Ő hatalmas erejében, és Ő lesz az, Aki ezt vagy azt fogja tenni. Kivánom én is elsajátitani ezt a gondolkozásmódot Ráhábtól is és a kémektől is. Nem én vagyok a valaki, hanem az Úr az, Aki dönt, és Ő az, Aki harcol, Ő az, Aki győz az életemben, Ő az, Aki megajándékoz örök élettel, családdal, férjjel, kisbabával, egészséggel, anyagiakkal, győzelemmel az ördög felett. Ő az, Aki mindezt teszi. Nem én. Enyém csak orcám pirulása. Áldott legyen az Ő Neve mindenért!!!