Vinetta szezon

A kertben is terem a vinetta...

Priszcilla szedi a talicskába

Készült belőle:

 Vinettakrém majonézesen. Priszcilla úgy eszi, mint egy igazi gyerek a csokit :)

 Rétegesen krumplival, tetején tojás felverve, tejföllel, sajt és kolbászkarikák, kb 40 perc alatt készre sült 200 fokon.

 Töltött vinetta: kettévágtam, kikapartam, a kaparékot felkockáztam. Kevés olajon üvegesitettem egy kis hagymát apróra vágva, hozzá adtam a kockázott vinettát, majd 150 gramm szeletelt sonkát kisebb darabokra vágva és sót. Mikor megpuhult a vinetta, levettem a tűzről, hozzákavartam két tojást, megtöltöttem vele a kikapart vinettákat. Kettőt paradicsomszeletekkel, kettőt szajtszeletekkel diszitettem, a sajtos finomabb volt...

Krumplipirével tálaltam...

Immánuel nagyon szereti, mig vinetta van a kerben, nem is akar enni húst....hamarosan ki fogom próbálni a vinettás fasirtot is :) Kiváncsi vagyok...

Konyha vegyesen...

Utóbbi időben nem irtam a konyháról...most már épp ideje...

Görög saláta

Egy paradicsomot, egy ugorkát a kertből összevágtam, egy kis telemiát, néhány olajbogyót tettem hozzá, megsóztam, és leöntöttem egy kevés aludtejjel, majd a kertből frissen szedett  cherry maradicsomot vágram kettőbe, ezzel diszitettem... Ja, és karikákra vágott virslit is tettem hozzá...Prisz is szereti :P

 Pizza

A tésztája: 300 g liszt, 1 tojás, kevés cukor, kevés só, 2 kanál olaj, 1 tasak száraz élesztő, és 125 ml tej. Megdagasztom, félórát hagyom pihenni, majd két részre osztom, kerekre nyújtom, megkenem paradicsomléve, és izlés szerint diszitem...mi nagyon szeretjük rajta a kukoricát, tojást, gombát.........stb....

 Kompót

 5 kg franciabarack, 1 kg körte, 1 sárgadinnye...rétegesen teszem az üvegbe, minden üvegre 3 kanál cukor, egy késhegynyi szalicil, viz, és dunsztolás. Az egészből 20 üveg lett....tavaly 2x ennyit tettem, és nem látta meg a tavaszt...

Karamell torta (Finom torta)

7 éves házassági évforduló vasárnap (7-én), ma meg Immánuel 31 éves, és Prisz 1 éves, 10 hónapos....
Immánuel kivánsága az ünnepre a Karamell torta volt, mi a családban finom tortának mondjuk, és legtöbbször ez készül ünnepekre...minden tortátnál jobban szeretjük...

Recept: egy lábasban (kb 3 literes), amelyben majd sülni is fog a torta...szóval 5 kanál cukrot megolvasztok, majd kiteszem hűlni...amig hűl, 5 tojást felverek 5 kanál cukorral, 1 csomag vaniliacukorral, majd hozzáadok 1 liter tejet. Ezt ráöntöm a kihűlt cukorra, majd egy kakaós piskótát készitek a tetejére. 200 fokon, előmelegitett sütőben sütöm kb félórát, tűpróbáig. Mikor kihűlt, kiboritom a lábasból, és gyümölccsel és tejszinhabbal diszitem. Kb 3 dl tejszin felverve. Most éppen eper (fagyasztott) volt a tejszinhab alatt, a tetejét pedig barackkal diszitettem...

Ha valaki megkivánja, csak rajta, nem fogja megbánni....

Priszcilla

Néhány szót róla is kell ejtsek...

A tábor hete alatt Lónán volt, Tatánál, Mamánál...már előtte elengedtem egy-egy napra, fél napra ide-oda ismerősökhöz, vagy Bálint Mamához...elég sokat volt távol itthonról, és már kezdett elkanászosodni...nem fogadni szót, "durva" szavakat használni, mint pl. hagyjál békén, stb...Szóval igy került Lónára egy hétre...

Aztán első nap már belázasodott...39,5 fok láza lett, délutánonként csak Édesapámmal volt otthon, és mint mindig, délután nyűgösebb, a délelőtt nem szokott gond lenni neki...először azt sem tudtuk, hogy mi baja van, aztán rájöttem, hogy a foga...Kicsit megnyugodtam, hogy legalább nem beteg, de azért tudtam, hogy rám lenne legnagyobb szüksége ebben a helyzetben...Már bántam, hogy elmentem nélküle a táborba, és vádoltam magam, hogy nem vagyok a gyermekem mellett...kedden eldöntöttem (második nap), hogy ha másnapra nem javul a helyzet, akkor hazamegyek hozzá!!! De az Úr folyton olyan igéket adott, hogy ne aggódjak, bizzak Benne....szerdán már jobban volt a kis Prisz...igy nem jöttem le a hegyről...és ennek örülök is, mert nagy áldásokban volt részünk, főleg a hét vége fele......és Prisznek se sokat tudtam volna segiteni...csak hogy átöleljem....
Aztán csak eltelt a hét.....a szivem kettőbe volt szakadva...egyik fele nagyon jól érezte magát a táborban, viszonylag én is a nagy pocakommal beilleszkedtem a fiaalok közé....röpinél én számoltam a pontokat, játékoknál leginkább fényképeztem...ezekben nem akadályozott a "kerek voltom" :)
Másik részem nagyon vágyott már haza Priszcillához...
Mikor vasárnap megérkeztünk Lónára....és meglátott bennünket...nm győzött eléggé csodálkozni. Sose fogom elfelejteni, ahogy félórán keresztül csodálkozott, hogy tényleg ott vagyunk, hogy tényleg megjöttünk, hogy "Hhhhhhhhhhhhjjjjjjjjjjuuuuuuuuuuuuujjjjjjjjjjjjj itt van Anya!!!"....és ölelgetett, simogatott, engem is, Immánuelt is, na meg Márkot is :)
Olyan aranyos volt, csak sirni tudtam az örömtől...sokáig...

Aztán másnap hazajöttünk...még két három napig csodálta és élvezte a helyzetet, hogy velünk lehet...és ha csak lehetett, nem maradt csak Mamával vagy Tatával, nehogy megint eltűnjünk :)
Itt voltak néhány napig szüleim, igy nem volt olyan drasztikus az elválás egy hét után....de ma hazament Édesanyám is...és mikor este bejöttünk a házba, mindenhol kereste Mamát.... "Hol van Mama? Hol van Mama?" Olyan aranyos volt....annyira megszokta már, hogy együtt vagyunk....de kicsit fáradt volt ahhoz, hogy tovább beszéljünk az ügyről...holnap kiváncsi vagyok, mivel jön elő...

Remélem nemsokára megyünk újból Lónára, hogy megint találkozzanak :)

Mindenesetre az utóbbi két hétben jól vizsgázott...kitünően megvolt nélkülünk, még nehéz helyzetekben is (fogfájás), és nem is lett nagyon elkényeztetve nélkülünk....még azért kiváncsi vagyok a jövő hétre, amikor csak mi leszünk a megszokott kerékvágásunkban....de nem hiszem, hogy gond lesz...

Az Úr adjon bölcsességet, hogy tudjunk helyesen kezelni minden helyzetet...

A táborról egy keveset...

Első tábor volt, amit Immánuel a kis IFInkkel szervezett...
Az Aranyos partján, ARIESENI településen volt a szállásunk, egy gyönyörű házban, melyet egy hivő testvértől béreltünk...

Az árban az is benne volt, hogy a patak másik parján levő imaházat is használhattuk összejövetelekre, egész héten, amennyit csak akartuk...

A házban a szobák gyönyörűek, külön fürdőszobával. A konyha se marad le a ház többi részétől, nagyon praktikus, szép, kényelmes.

A ház előtt nagy tér, ahol focizni, röpizni, vagy más nem csak labdás játékokat lehet játszani...zsákban szaladás, kötélhúzás, talicskázás, stb....

A napi program kb igy nézett ki, kisebb nagyobb eltérésekkel:
9-kor reggeli
10-kor délelőtti alkalom az imaházban
11-kor közös játék...pl Bibliai kérdések
13-kor ebéd
14-kor játékok
17-kor uzsonna (gyümölcs és egy kis édesség)
17:30-tól még mindig játékok
19-től vacsora
20-tól Esti alkalom az imaházban ---ez általában 10 utánig eltartott...ezt követte még egy rövidebb vacsora a konyhában, lekváros kenyér, stb, ez már nem igazán programszerű, inkább szükségszerű volt :) Aztán még jöhetett egy film, vagy beszélgetés...

Adélután program néha annyiban különbözött, hogy amikor nem esett az eső, akkor kirándultunk, vagy a Bihari csúcsra (1849m), vagy a Rozsda szakadékhoz, vagy röpizés volt...igazából arra nem emlékszem, hogy focizás lett volna...inkább a röpihez igyekezett mindenki... :)

Az imaházi alkalmak jók voltak, de különösen a szombati két alkalom....délelőtt kb 2 és fél órát tarott, este pedig még talán 3-at is. És az alkalmak nagy része az imádkozás volt, na meg éneklés...
A himnuszunk Erőt adsz minden helyzetben volt...(nekem kicsit furcsa, mert úgy 15 évvel ezelőtt tanultam ezt az éneket, de nem ez a lényeg, az Úr meg tudta újitni bennem is).
Voltak megtérők, voltak akik megújultak, tehát nem volt hiába való a tábor.
Örülök, hogy az Úr adott esős időt is, mert akkor kovácsolódott össze a csapat, együtt voltak a nappaliban, és játszottak, beszélgettek. Ha csak napsütés lett volna, akkor csak röpi lett volna, és nem alakult volna ilyen jól....
Az Úr nagyon megáldotta ezt a hetet számunkra, és ezért nagyon hálásak vagyunk!!! Az Úrra biztuk az elején, és Ő volt, Aki vezetett, irányitott mindent. Ez igy volt jól! Hisszük, hogy még lesz ilyen táborozás, mert máris van rá igény...Egyelőre csak egy utótalálkozón gondolkodunk, itt Váradon, ha az Úr is akarja....
Az Úré legyen a dicsőség mindenért!!! Ámen!

A táborról...

Egy csoportkép...a Bihari csúcson...