Az Aranyos partján, ARIESENI településen volt a szállásunk, egy gyönyörű házban, melyet egy hivő testvértől béreltünk...
Az árban az is benne volt, hogy a patak másik parján levő imaházat is használhattuk összejövetelekre, egész héten, amennyit csak akartuk...
A házban a szobák gyönyörűek, külön fürdőszobával. A konyha se marad le a ház többi részétől, nagyon praktikus, szép, kényelmes.
A ház előtt nagy tér, ahol focizni, röpizni, vagy más nem csak labdás játékokat lehet játszani...zsákban szaladás, kötélhúzás, talicskázás, stb....
A napi program kb igy nézett ki, kisebb nagyobb eltérésekkel:
9-kor reggeli
10-kor délelőtti alkalom az imaházban
11-kor közös játék...pl Bibliai kérdések
13-kor ebéd
14-kor játékok
17-kor uzsonna (gyümölcs és egy kis édesség)
17:30-tól még mindig játékok
19-től vacsora
20-tól Esti alkalom az imaházban ---ez általában 10 utánig eltartott...ezt követte még egy rövidebb vacsora a konyhában, lekváros kenyér, stb, ez már nem igazán programszerű, inkább szükségszerű volt :) Aztán még jöhetett egy film, vagy beszélgetés...
Adélután program néha annyiban különbözött, hogy amikor nem esett az eső, akkor kirándultunk, vagy a Bihari csúcsra (1849m), vagy a Rozsda szakadékhoz, vagy röpizés volt...igazából arra nem emlékszem, hogy focizás lett volna...inkább a röpihez igyekezett mindenki... :)
Az imaházi alkalmak jók voltak, de különösen a szombati két alkalom....délelőtt kb 2 és fél órát tarott, este pedig még talán 3-at is. És az alkalmak nagy része az imádkozás volt, na meg éneklés...
A himnuszunk Erőt adsz minden helyzetben volt...(nekem kicsit furcsa, mert úgy 15 évvel ezelőtt tanultam ezt az éneket, de nem ez a lényeg, az Úr meg tudta újitni bennem is).
Voltak megtérők, voltak akik megújultak, tehát nem volt hiába való a tábor.
Örülök, hogy az Úr adott esős időt is, mert akkor kovácsolódott össze a csapat, együtt voltak a nappaliban, és játszottak, beszélgettek. Ha csak napsütés lett volna, akkor csak röpi lett volna, és nem alakult volna ilyen jól....
Az Úr nagyon megáldotta ezt a hetet számunkra, és ezért nagyon hálásak vagyunk!!! Az Úrra biztuk az elején, és Ő volt, Aki vezetett, irányitott mindent. Ez igy volt jól! Hisszük, hogy még lesz ilyen táborozás, mert máris van rá igény...Egyelőre csak egy utótalálkozón gondolkodunk, itt Váradon, ha az Úr is akarja....
Az Úré legyen a dicsőség mindenért!!! Ámen!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése