Régen akartam volna irni, de sehogy nem tudtam belépni...már biztos van egy hete is...és más blogon is olvastam hasonló problémáról...nem tudom mi lehet a gond...
Most hirtelen nem is tudom honnan kezdjem...Egyelőre csak egy kis jelenet Priszcilláról...
Cseresznyeszezon volt...lassan lejár...
Prisz ül az etetőszékben, ott van egyik babája is, és egy adag cseresznye az asztalán....
"Prisz: -Baba, kisze maja?
Baba: -Nem kisze maja... (válaszolt is a baba helyett)
Prisz: -Piszija kisze maja!"
Leforditva:
-Baba kérsz magját? (mivel mindig mondtuk neki, hogy a magját köpje ki, most már a cseresznyének úgy mondja, hogy magja / "maja" )
- Nem kérsz magját. (mivel a baba nem ette meg, amit a szájához tartott, úgy gondolta, hogy a baba nem kér)
- Priszcilla kér magját...
És máris bekap egy nagy cseresznyét!!! Nagyon szereti, és ritka dolog, hogy azt mondja, hogy elég volt, nem kér többet...
Szivesebben adok neki cseresznyét, epret, almát, és bármiféle más gyümölcsöt mikor kér, mint csokit, cukorkát, vagy más édességet...azt is kér néha...
Egyre jobban fejlődik, számomra néha hihetetlen.
Legközelebb irok róla egy bővebb bejegyzést. Megéri. Igazi kis életrevaló, eleven gyermek!!!
Nagy áldást kaptuk benne, és nem csak benne!! Az Úr nagyon megáldott. A kérdés az, hogy mennyire értékelem, mennyire veszem észre és mennyire vagyok hálás az Úrnak az áldásokért???
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése