2010. december 11., szombat

Ezt is megértük

Ha kicsit is tud támaszkodni valamibe, feláll és jár...fogózik a falba, asztalba, ablakba, bármibe...most már ágaskodva felér az asztalra, és még ha asztalterítő nincs is, de amit talál, azt lehúzza....nem is beszélve a 70 centi magasságban lévő kapcsolók, konnektorok, termosztátokról....amit lehetett bedugtunk, de amit sűrűn használunk, az még veszélyes.......szegény...ha tudtuk volna minek tesszük ki, akkor lehet mégis felnőtt magasságba kerültek volna ezek a "gyerek-kísértések"...így már megismerkedett a fakanállal is...annyira sajnálom...a kis kék szemeivel úgy pislog amikor a fakanalat meglátja......olyan nehéz így fenyíteni...de hát muszály...

Ééééééés még csak nem is jár még rendesen :) Ezután jön majd a nagyja.......
Ezekkel a szavakkal egyáltalán nem akartam azt írni, hogy Priszcilla rossz kislány...egyáltalán nem...nem is erre gondoltam...ő csak egy aranyos kis gyerek, aki még az elején van a világ felfedezésében...általában teljesíti az utasításokat: vedd ki a szádból, vagy tedd be a szádba (és ne maszatolj tovább azzal az ennivalóval), vagy hozd ide, köszönj (ezt általában akkor teszi, mikor az illető már elment)...nagyon ügyesen megért mindent és teljesít majdnem mindent...csak azért néha úgy gondolja, hogy azt azért mégis kipróbálja, hogy milyen, amire azt mondtam, hogy nem....
És ha nemtetszését fejezi ki, annak nagyon nehéz ellentmondani, mert olyan aranyosan húzza össze egyidőben a szemöldökét, orrát és száját, hogy pukkadnék meg a nevetéstől, ha éppen nem fenyíteni kellene...vagy még akkor is...
És hogy mi fér az ő kis buksijába...azt nagyon csodálom...feküdtünk az ágyon, ő Apa ölében, és olyan édesen odasimult hozzá néhány percig, hogy szinte féltékenyen néztem így őket...és ezt látta, vagy megérezte, nem tudom, de aztán odabújt hozzám, és úgy ült néhány másodpercig...amúgy máskor is észrevettük, hogy vigyáz arra, hogy nehogy megirigyeljem a puszit Apától, én is kapok egyet, aztán Apa is, aztán Anya is....na persze azért látszik, hogy Apát jobban szereti... :) Amúgy csak akkor bújik, ha álmos...

14 hónaposan 75 cm, kb 10 kg, 4-es pellust használunk, 4 órát alszik nappal, 10-et éjszaka, 2 üveg tej egy nap, ezen kívül 3-4 étkezés. Reggeli általában müzli, ebéd és vacsi ami éppen főve van, vagyis amit a "nagyok" esznek, uzsira egy kis gyümölcs....kedvencek a gyümölcsön kívül: virsli, kenyérhaj, borsó, rizs, makaróné, zöldpaszulyleves, szalmakrumpli. A krumplipirét kimondottan nem szereti!
Kedvenc játékai a telefon, számológép, ceruza-papír, vagyis a rajzolás, könyv "olvasása", mesélés (ő mesél), logikai játékok, kockák, zenélő játékok.....A babákért nem rajong...(erről lehet én is tehetek)

Talán ennyi elég is lesz a 14 hónapos Priszcilláról...ja, tudja mondani, hogy Prisz (Pisz)

4 megjegyzés:

  1. Naagyon ugyes!Puszilunk titeket Mama es Tata.

    VálaszTörlés
  2. Ja, es nagyon varunk haza!!!

    VálaszTörlés
  3. Kedves Névtelen, mi is vágyunk haza...

    Kedves Nagyiék, mi is puszilunk!!! Olyan jó látni, hogy mosolyog, amikor meghallja a hangotokat a telefonba :)

    VálaszTörlés