Szeretek játszani Priszcillával esténként lefekvés előtt...ez nem feltétlenül fejlesztő játék, logikai játék, vagy ilyesmi, hanem egyszerűen hancurozunk, nevetünk, szeretjük egymást...erre annál is inkább szükség van, mert ő nem szopcsizott, és talán nekem is, neki is hiányzik ez a közelség...ezért olyan jó az, amikor este kicsit kikapcsolunk és csak úgy együtt vagyunk hármasban Apával is, vagy csak kettesben Anyával...
A ma este is egy ilyen este volt, most viszont van egy új logikai játék és azzal játszottunk, de kombinálva a hancurozással...addig addig, míg CSAK ÚGY...Priszcilla megtette ELSŐ HÁROM LÉPÉSÉT!!!
Azonnal rájöttünk mindketten, hogy MI TÖRTÉNT :))) És mindketten vihogtunk örömünkben :))) Aztán az este további részében ezt "gyakoroltuk" tovább, nagy vígságok közt :) Amúgy pár napja észrevettem, hogy nagy bátorsággal megy a kanapé mellett kicsikét fogózva, vagy ma teljesen körbejárta a konyhabútort a fogantyúkba fogózva, ezt eddig nem merte...Már nagyon vártam ezt a pillanatot, és nagyon hálás vagyok érte...annál is inkább, hogy holnapután már 14 hónapos, a babák átlagától kicsit le van maradva ebben a dologban...de hálás vagyok ezért is....(még eddig nem kellett nagyon szaladgáljak utána), és azokért is hálás vagyok, amikben nincs lemaradva...Egyre több szót használ értelmesen...persze ő babanyelven sok mindent mond, ami számára értelmes, és sokat ismétli, és néz, hogy miért nem reagálunk rá...na de magyarul is sokat mond már...mostanság az APA a sláger APU API változatokkal....de Anya is sokat hangzik el, baba, esz (eszik), te (tessék), ez (ezt kérem), kém (popsikrém), Ámen, Juja (halleluja, az elején azt hittem Gyulát akar mondani, és a tatáját szólítja :))) ) Álo (ezt tisztán mondja...nem tudom honnan tanulta, mert én magyarul mondok mindig Halót...) Tata, mama, auau (kutya), beeee (minden ami nem kutya vagy ló, de leginkább bárány és gida), a lónak csettint a nyelvével...és még sok sok mindent ki tud fejezni úgy, hogy megértsük...napról napra fejlődik...ami nagyon jellemző rá, az a jókedv, játékosság, általában véve nyugodt gyermek, habár a hiszti jelei nála is kezdenek jelentkezni, a héten először a fakanál is előkerült, perzse csak a nagyon komoly és veszélyes dolgoknál, mint konnektor...
Az Úr adjon sok sok bölcsességet, hogy minden ilyen helyzetet tudjak az Ő szívével kezelni...nem szeretnék túl engedékeny anyuka lenni, aki nem tudja megnevelni a gyerekét...és illemtelen, nyafogós, rossz gyerekem legyen, de sajnos hajlamos vagyok a ló túloldalára esni, hogy túl szigorú legyek...A szeretet tart vissza ettől...
Amúgy azt mondták a hírekben, hogy az anyukák, akik január elseje előtt szűltek, azokra nem érvényes ez az új törvény, tehát maradhatok Prisszel itthon 2 éves koráig...kicsit már kezdtem elképzelni, hogy milyen lesz, ha visszamegyek...este fél 7-re érnék haza minden nap reggel fél 8-tól...ez "ilyen" 8 órás munkanap...érdekes nem?
Az Úr egyelőre megoldotta....és tovább majd még meglátjuk...Az Úrnál már meg van oldva továbbra is, csak még nem látjuk, de majd a maga idejében...
Minden napnak elég a maga baja :)
Egyelőre foglalkozzunk az ünneppel, ez az, amivel mostanság foglalkozom...de ezt egy másik bejegyzésben majd...
:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése