Kimerithetetlen téma...

BÖLCSI, BÖLCSI, BÖLCSI...nálunk most ez a téma...

Egyrészt úgy látom, hogy már megszokta...A bölcsiben nagyon megdicsérték...csak jót mondanak róla a felügyelők is, és ezért nagyon hálás vagyok...
De...azért délutánonként még nagyon nyűgös...hol Apás, és akkor Anyát ne is lássa, hol Anyás, és akkor senkit, Apát se ne is lássa...6 óra után már olyan fáradt, hogy nem lehet vele birni, akár lefekvésig, 7 óra utánig is folytonosan bömböl...el tudom képzelni, mennyit alszik a bölcsiben...
Tudom, hogy ez egy átmeneti időszak...épp ezért nem aggódom. Látom, hogy szereti, és látom, hogy fejlődik gondolkodásban, beszédben, szokásokban, stb...
De még ezt a programot nem szokta meg annyira, hogy ki is tudja pihenni magát...De majd az is meglesz...

Egy két példát leirok, ami újdonság.
Az egyik az, hogy ma ebéd után megmosdattam, aztán pedig magára hagytam, mig a teásüvegjét elkészitettem...kb 1 perc...Addig ő "dolgozott"...Bement a hálószobába, és lehúzta (benti) cipőjét, egyenként a zoknikat, amiket beledugott cipőibe, aztán pedig elrendezte szépen a cipőjét az ágy mellett.

Ekkor léptemén be a szobába, és rögtön felpattant az ágyra, látom mezitláb van...mi történhetet??? Hasra vágja magát, párnára a fejét, persze az apja helyén...és rámszól nagy komolyan: Anya, maradj csendben! Alszunk!!! Maradj csendben!!!
Az én következtetésem: a bölcsiben ebéd után lefekvés: cipőt, zoknit lehúzzák, zoknit cipőbe dugják, hogy ne keveredjenek, majd a cipőt odaállitják a kiságy mellé, hogy azt se keverjék össze. Ezuán lefekvés, és rájuk szólnak, hogy mindenki maradjon csendben. Amit Priszcilla kifelejtett, az az, hogy ebéd és lefekvés között bilire is ültetik őket...Na de tetszik nekem ez a szokás, és örülök, hogy engem is "rendre utasit"...
Azonban biliztetés után Prisznek még kell pellus....most már egyre többször száraz alvás után is, de azért még nem teljesen rendszeres...szóval teszem neki a pellust, és a fehérneműt lehúztam...nem szoktam mindkettőt adni rá...persze a nadrágját is, öltözünk pizsomába...igen ám, csak hogy a bölcsiben nem ez a szokás...és akkor veszekedik velem, hogy de igenis, a bugyikát huzzam csak szépen vissza, és nem pizsoma kell, hanem az a nadrág, ami rajta volt addig is...szóval...szokások...

Aztán még egy bölcsiből származó story...
Elég parancsolgató mostanában...lehet én is többször rászóltam határozottabban, és engem utánoz...
Leült a lépcsőre, és látom, hogy ütögeti a lépcsőt, és akkor kapcsolok, hogy mond is valamit: STAI JOS! STAI JOS! STAI JOS! Valakinek nagyon határozott hangon mondogatta, hogy üljön már le mellé a lépcsőre....ez újabb román "szó"...de emellett rengeteget beszél olyan dolgokat, amiket itthon nem tanulhatott meg...csak ott, a gyerekekkel, felvigyázókkal....most éppen nem jut eszembe példa rá...

Az étvágya kimondottan jobb...szerintem megszokta azt a rendszeres kajálást, meg látta a gyerekektől, hogy szép ügyesen esznek, és azt hiszi, hogy tényleg úgy kell, hogy ha már asztalhoz ülünk, akkor nem csak játszik az ennivalóval (eddig úgy volt), hanem eszünk is...és ügyesen eszik egyedül, mikor megúnja, akkor segitséget kér: Anya segits...ez is nagy meglepetés számomra...Ma 5x evett itthon. Nem mondhatni, hogy irto sokat, de evett, és nem 1-2 falásokat, mint máskor...Ez jó...és jelét adja annak, hogy éhes (abban az időpontban, amikor a bölcsiben étkeznek), kéri az édességet...olyankor megértem, hogy mi van, és rögtön akcióba lépek...kapja az ebédet, uzsonnát, azt amit....

Szóval eddig legalább 3 pozitiv dolgot látok a bölcsibe-járás következményeként: jobb étvágy, románul tanulás, és új szabályok bevezetése itthon is...ez jó...várom a többi jó hatást....

Hála az Úrnak mindenért!!!