Priszcilla

Először is szeretném köszönteni első rendszeres olvasómat, Timit. Sajnálom, hogy ilyen későre köszöntelek, de jobb később, mint soha.

Másodszor szeretném köszönteni második rendszeres olvasómat, Lidiát. Remélem, hogy amit ebben a blogban olvastok, az csak épüléseteket, javatokat szolgálja, és semmiképpen nem lefele fog húzni. Köszönöm, hogy olvastok...

Harmadszor...Priszcilláról szeretnék irni egy keveset.
Nagyon szeretem őt, és azon gondolkodtam el ma, hogy milyen az, amikor több gyereke van egy anyának? Akkor hogyan oszlik meg a szeretete a gyerekei között? Láttam már olyan családokat, ahol különbséget tesznek a gyerekek között. Van kedvenc, és van kevésbé kendvenc, aki mindig a rövidebbet húzza a kedvenc miatt...hát, mi is szeretnénk több gyereket, ha az Úr ad, végül is ez egy hatalmas áldás...de nem szeretném ha majd valamelyik gyermekem is érezné, hogy a testvéré(ei)t jobban szeretem, mint őt. Mindenesetre Priszcillát nagyon szeretem, és szeretek játszani, foglalkozni vele. Hálás is érte, ez látszik rajta...
Most 9 és fél hónapos, és napról napra fejlődik, szinte mindenben próbálja utánozni a beszédemet, és sikrül is neki néhány értelmes szót kimondani...mostában talán mondja, hogy ANYA, vagy NYANYA....ez még nem olyan tiszta...APA, ÁMEN, HINTA, BABA, TATA, MAMA, ezeket már kimondta tisztán. Rengeteg dolgot ért már...mutogat dolgokra, amik érdeklik, amivel játszani szeretne és nem éri el...értelem szempontjából nagyon szépen fejlődik, hála az Úrnak...Tanitgatom egy énekre (többek közt) "Kismadárkák a réten"...és van benne olyan, hogy "nem csüggednek nem, nem, nem" erre ő is inti az újjával, a fejével, és mondja is, hogy "nem nem nem nem nem". Aztán a "csipcsirip csip csip csip csip" résznél ő is produkál valami utánozhatatlant...nagyon élvezi :)
Az evésről...hát...a húsok nem a kedvencei, de a levesek és a gyümölcsök igen. A gyümölcslevet már nem is tudja csőröspohárból inni, csak szivószállal...Immánuel tanitotta meg szivószállal inni, és megy is neki nagyon ügyesen :)
A mozgás szempontjából szerint le van kicsit maradva, de az utóbbi napokban ebben is rengeteget fejlődött...9 és fél hónaposan nem várom el tőle, hogy járjon, de messze is vagyunk még a járástól...egyelőre csak ül. Már hónapok óta, talán 4-5 hónapja ül, és ez neki olyan jó volt, hogy ennél többet nem is akart csinálni semmit. De most már néha a hasára billen, miközben nyújtózkodik egy-egy játék után, és körbe-körbe forog a hasán, vagy nagyon picit hátrafele kúszik...a lábait semmi esetre sem görbitné be, hogy térden álljon, és másszon...viszon tegnap óta pár másodpercig áll...eddig sehogy nem tartotta magát a lábán, de most már egyenesen tartja a lábait, és ha ráengedem a súlyát, akkor is tartja pár másodpercig...ez nagy haladás ahhoz képes, ami eddig volt...a kezeivel mászik felfele, úgyhogy ha valamibe kapaszkodhat, akár fel is áll, ha kitartó, néhány napon belül, szerintem. A kiságyában leengedtük ma a matracot, ebből a szempontból már nagy babánk van :)
Az alvással hála az Úrnak, születése ótan nem volt probléma...most is jó alvó. Éjszaka 12 órát alszik, nappal pedig 2 órát, 2x.
A bilit rendszeresen használjuk, kb naponta 1x, egész ügyes, remélem megszokja, próbálom tanitni, hogy szóljon is ha kell...
Nagyon szeret játszani, szereti, ha énekelek neki, olvasok, vagy logikai játékokra is nagyon figyel. De azt is szereti, ha szorongatják, puszilgatják, szereti ha szeretik, és ő is "visszaszeret"... :)
Egyelőre 5 foga van, most jön a 6.ik.
Kb ennyit most róla...
Sok áldás van egy kisgyerekben, az biztos, nem hiába mondta az Úr, hogy legyetek olyanok, mint a kisgyermekek...Ha látja, hogy mosolygok, ő is mosolyog, bármilyen nagy a veszély, neki elég, ha látja, hogy mosolygok...bizik bennem, jókedvű, játékos, tiszta szivből szeret...ezek kellene jellemezzenek engem, mint hivőt...