Táborozás

Isten kegyelméből és a debreceni ifjúság jóvoltából, résztvehettünk egy táborozáson, Debrecen mellett. Ugyan nem az egész táborozáson, hanem csak két nap, de csodálatos élmény volt...Debreceniek, nagyváradiak, miskolciak voltak jelen, jó kis csapat volt. Jó volt játszani, röpizni, de leginkább az éneklés, dicsőités, az imádkozás, az áhitat volt nagy élmény...az Úr fölöttébb megáldott bennünket, és olyan csodálatos volt átélni, hogy leirni sem lehet azt, amikor az Úr átjárja egész lényed, és átéled azt, amit énekelsz, ahogy imádkozol....örülsz azzal, aki meggyógyult ott helyben, és magasztalod érte az Urat....és mindezt úgy, hogy előre vártad, hogy nagy áldás legyen, mert az Úr kijelenettette neked...olyan nagy csoda...
A téma "Isten tüze ég szivemben...Isten tüze ég szivemben??? Isten tüze ég szivemben!!!" volt...hát ezt jól kiválasztották, mert Isten tüze valóban égett...nagy tűz volt, és jó volt ezt megtapasztalni...Immánuel nem is tud most már csak erről beszélni, és ez a tűz kihatott a vasárnap délelőtti alkalomra is...jó látni azt, hogy az Úr munkálkodik benne...én egy kicsit le vagyok maradva, de törekszem. Vágyom én is arra tűzre, ami benne is van, és tudom, hogy az Úrtól van neki, az Úrból van benne is a tűz, és én is ott keresem, a Forrásnál, de úgy érzem, többet kell járuljak a forráshoz...még mindig nem elég rendszeres, még mindig nem elég...

Hétfő reggel vendégeink érkeztek, Lidia barátnőm, kedves családjával. Jó újból együtt lenni kicsit, beszélgetni, ismerkedni, mert a távolság miatt ritkán találkoztunk, és évek elteltével az ember változik, és az újabb barátnőmet, Lidiát nem is annyira ismerem már, de jó volt azt is látni, hogy a régiből is van benne még :)



Az este ifi is volt, gyümülcspartival diszitve, egy áhitat után gyümölcsöt fogyasztottunk, ami nagyon izletes volt...dinnye, barack, szőlő...nagyon szeretem a gyümölcsöt...



Apa és lánya...nagyon szeretik egymást...ha baj van és magától nem alszik el Prisz, akkor csak Apa tudja elaltatni, Anya nem... :)